2013. szeptember 17., kedd

A Kapcsolat


- Honnan tudod, hogy már túl van az előző kapcsolatán?
- Mondd azt neki tök lazán, hogy láttad valahol egy nővel/pasival. Ha túl van rajta, nem hagy az információ nyomot.



- Figyelj, ha bepereled, az nem túl jó Első Kapcsolatfelvételnek, ugye Te is így látod?
- De ezt nem lehet tűrni, amit Ez itt művel!
- Érzelmileg kavar fel az Ügy?
- Dehogy! Ki beszél itt érzelmekről?!
- Akkor miért zavar?
- Mert ez itt tűrhetetlen.
- Ha zavar, akkor nem hagy hidegen, igaz?
- Persze hogy nem hagy hidegen!
- Akkor érzelmileg érint Téged, ebben biztos vagyok.
- Hogyan?
- A harag, a perrel fenyegetőzés, a megveretés/megöletés, az átok, a bosszú mind, mind szeretet, csak nem képes önmagában beilleszteni abba a viselkedési kerendszerbe, ahogy a civilizációjában megszokott. Amikor felbukkan, a szív és az ego is észleli ezt és elkezd védekezni. Az emberi alak ilyenkor egy gonosz kisgyerekké válik és gátlástalanul nyúl a különféle módszerekhez. Aki azonban csak durvás kisgyerekként volt képes Önmagát átmenteni a Felnőttkorba, az csak hisztisen tud toporzékolni a földi hatalma lufitrónján, ha szembetalálja magát a valódi Hatalommal.



- Na milyen volt?
- Figyelj, ezek tök egyformák voltak. Mind kicsi, úgy kb. 1.50, nagy sötét szemekkel.
- De ezek emberek, nem?
- Igen. Nagyon rég elvitték őket a Földről egy másik bolygóra, ahol teljesen más a gravitáció és a fényviszonyok.
- De milyen volt?
- Furcsa.

- Na milyen volt?
- Ú, nagyon furcsa. Rossz belegondolni, hogy mi ilyenek voltunk. Ha nem jövünk el, ilyenek is lennénk.
- Milyenek?
- A szemük tök furcsa. Az egész egy pici színes golyó egy fehér szemívben. A testük meg brutál, tele vannak izommal. A nők között vannak jók, csak van hajuk és elég bizarr látványt nyújtanak. Mert mondtam volna, hogy hátulról kell őket nézni a szemük miatt.
- De milyen volt?
- Mindenki egyenruhában volt, voltak a kékek és a feketék. De csak a kékek hívták egyenruhának, a feketék öltönynek nevezték.



- Ha nem tudod lezárni, építsd be!
- Hogyan?
- Adj neki több rációt és vegyél vissza a szívből.
- De hogy?
- Kérdezd meg a vágyaidat. Ő jóban van az eszeddel.



- Tudod hogy kell megváltani?
- Nem.
- Akkor miért kellenek a hozzá szükséges cuccok?
- Másra kellenek.
- Mire?
- A Hatalmam erősítik majd.
- Értem. Nem gondolkoztál el valamin?
- Min?
- Ha ezek a megváltáshoz szükséges cuccok és a zömük Nálad van, akkor pont ott vannak, ahol a redneltetési helyük van?
- Milyen észjárás ez?
- Olyan, amelyik ismeri a gránátot, bazmeg!



- Ne tévesszen meg a külseje!
- Az előbb azt mondtad, nem érdemes a belsőjét figyelni, mert az sűrűn változik. Akkor mit figyeljek?
- Nem tudom. Amit észreveszel.
- Úgy, hogy ne figyeljem a belsőt és ne tévesszen meg a külső?
- Ez a parancs.
- Többen adták ki?
- Mert?
- Hogy nem tudnak egymásról.
- Mindegy, a Feladatot végre kell hajtani!
- Gondolkozni szabad?
- Megszegnéd velük a szabályzatot?
- Ez nem nem szokványos helyzet. Csak úgy lehet benne normálisan létezni, ha felfüggesztek párat, különben hülyének néznek és olyan leszek, mint elefánt a porcelánboltban.
- De ezzel megszeged a szabályzatot!
- Tehát nem szabad gondolkozni. De attól, hogy nem szabad, még lehet.



- Az Angyalok távoznak! Mit művelsz te itt?
- Igen, sokan fájdalmasan élik meg. Ilyenek az Angyalok. Nehéz Velük sokszor.
- Hooooogy?
- Hiába mondom Nekik, hogy amitől félnek, az ugyanez, csak sokkal jobb, nem is értik, mit mondok.
- Elszoktak a fejlődéstől, mi?
- Ja, az Állandóságban nincs versenyhelyzet.
- És miért zavartad el Őket?
- Nem zavartam el Őket. Ugyanezt teszik, csak sokkal közelebb vannak Hozzátok, jobban értenek Benneteket és sokkal érthetőbb az álomkommunikáció.
- De kik jönnek a Helyükre?
- Ide? Az ÉlményPark munkatársai.
- Hooooooogy?
- Kiderült, hogy Ők ide szakemberek. Az Angyalaitokkal történő kommunikáció jelentős javulásával járó Változást is Ők dolgozták ki.
- Mint mik?
- Ahogy eddig, csak már tényleg a Te érdekeid az elsődlegesek. A valódiak persze.
- Az Angyalok, hova mentek?
- Közelebb kerültek Hozzád, mint gondolnád. Így nézve azok ott tényleg tudnak mit tenni, hisz az a meló ott a régi infrastruktúrán is jó valamire.
- Mire?
- Generálja a Show. Ami A Gyógyszer egy teljesen beállt világban.


- Tényleg nem akarsz senkivel sem találkozni a régi barátaid közül?
- Nincsenek olyanok, hogy régi barátok. 3D-ben olyan régi barátot tudsz kreaálni, amilyet csak akarsz.
- Hogyan?
- Messzebb kötöd be a hologramba.
- Meg ott van a megszállás is.
- De akkor osztozkodni kell.
- Akkor azokkal, akiket ismersz?
- Akiket ismerek, mind azt hiszik, amiket a félelmeik vetítenek. Ha aszerint kellene viselkednem, megnézhetnék magukat.
- Akkor hogyan érkezel?
- Egy más minőségi szinten.
- De nem tudod őket elkerülni!
- Ám az irányt megválaszthatom, ahogy odaérek, nem?


- Mi lesz az Ellenségeiddel?
- Kikkel?
- Azokkal az emberekkel, akikkel Harcban állsz.
- Nem, nem! Nem Én állok velük harcban, hanem Ők Velem. Nagy különbség.
- Miért?
- Figyelj, a világukat Ők vetítik Maguknak. Én nem vagyok más, mint egy Tükör, amiben Saját Magukat láthatják és a tapasztalataink szerint a legtöbbjüknek nagyon nem tetszik, amit látnak.
- Ezt érthetőbben is elmondod?
- Ha olyan társaságra találok, akik pont azt hiszik Rólam, amilyen valójában vagyok, akkor simán lejövök. Ha nem, akkor fel kell vennem mindenféle Szerepeket, amik szerint viselkedem. Aki beperel, valójában saját magát pereli be, de most itt, ebben a valóságban nincs időnk ilyesmikre. Magasabb prioritású Feladatok indulnak be.
- Akkor miért durvulsz?
- Mert ezt hiszik Rólam és ha hiteles akarok maradni a Szerepemben, úgy kell viselkednem, ahogy azoknak hiteles, akik vetítenek. Különben nagy ívben szarok Rátok, sose gondolok Felétek se!
- Miért?
- Mert más dolgokon vagyok rajta, amiket itt kevesen értenek. Pont elég, ha hülyének néznek, mert nem tudok mit mondani arra a kérdésre, hogy miért csinálom ezt? Rosszabb, ha megpróbálom elmondani, nem?