2013. szeptember 7., szombat

Tudati átlépések


Tudati átlépésnek nevezzük azt, amikor a tudatunk az egyik valóságból átugrik egy másikba. Itt most vonatkoztassunk el a vallások által közvetített tanoktól, mivel ezeket a személyes kutatómunkám nem nagyon támasztotta alá.

Egy tudati átlépés olyan, mint egy szerencsejáték, ahol vannak olyan figurák, akik igyekeznek a legtöbb tudatot a saját világukba juttatni. Ennek előnye az, hogy utána az emberi alakok erőforrásait a saját szolgálatukba tudják állítani és lénye válogatja, milyen formában képzelik el ez után az emberek életét. A megfigyeléseim szerint a következő nagy jellegcsoportok vannak:

- rabszolgatartó/kitermelő
- megszálló/élményvadász
- megszálló/felhalmozó
- megszálló/emberkereskedő
- megszálló/szimbióta
- gazdatestvadász/harcos
- gazdatestvadász/mágus

A körülötted lüktető világ nem változik, pontosabb úgy, azonnal nem változik. Mivel az ember a lassan történő dolgokat nem veszi észre, ezért a tudati átlépéseket sem nagyon veszi észre. Relatíve könnyű lenne észrevenni akkor, ha a teljes csend állapotában lennénk, mert az ember ilyenkor jobban figyel a háttérsugárzásra, azaz azokra az energiafolyamokra, amik a világ felől érik. Aki azonban benne van a mindennapi ügyekben, az csak úgy vehetné észre, hogy megváltozik az élete. Új barátok, új kapcsolat, új munkahely, ami nem feltétlen jelent rosszat, ha sikerül az, hogy a tudatunkat saját vagy szövetséges valóságba juttassuk. Ha nem, akkor olyan élethelyzetbe kerülünk, amiben nem feltétlenül érezzük azt, hogy a saját életünket éljük. Drasztikus tudati átlépést legkönnyebben a halállal tudjuk elérni, ám ez egy elméleti kérdés marad akkor, ha az agyunk továbbra is a fizikai világot vetíti tovább.

Az Út végén a Végső Valóság van, amiről nem beszélhetek, ugyanis minden ilyen emlékanyag törölve lett Belőlem. Ha valaki visszatér, azt okkal teszi és az egyik ilyen leggyakoribb ok valaki, vagy valakik kimentése.

A tudati átlépést úgy kell elképzelni, hogy élsz az egyik világban, ahol meghalsz, majd azonnal átkerülsz egy másik világba, ahol szintén jelen vagy, ám az emlékeid értelemszerűen ahhoz a jelenvonalhoz igazodnak, azaz elfelejtesz mindent, ami az előző életedben (világodban) volt. Az előző élet fogalma itt nem azt jelenti, amit az ember klasszikusan értelmez, azaz meghalsz és megszületsz, hanem egy dimenzionális folytonosságot, amit csak magasabb összefüggésekben tudsz akkor megérteni, ha megismered annak a nagyobb történetnek a sztoriját. Akkor sokkal érthetőbbé válik, hogy ebből a valóságból eljössz és abban folytatod, mert a történet is így összefüggő. Mondjuk valakit üldözöl valóságról valóságra. Magukban a valóságokban érthetetlen lesz bárki számára a dolog, mert ők csak az adott valóságon belül gondolkoznak, de ha magasabb látószögre váltasz, már egyáltalán nem bonyolult a megértése. Ilyenkor amúgy az történhet, hogy valaki, akit ismersz, hirtelen megváltozik, hisz onnantól teljesen más szempontok fogják meghatározni a viselkedését és addig marad abban a hangulatban, amíg a tudat tovább nem áll.

Az embernek nagyon érdemes önvizsgálatott tartania, hogy miben hisz, kinek hisz, mert ha egy ilyen tudat felemeli, akkor könnyen kerülhet a fenti felsorolás bármelyik élethelyzetébe, bár vannak olyan lény-kapcsolatok, melyben minden érintett fél jól járhat. A legjobb akkor, ha az, amit nyersz, az valamilyen tanulás vagy élmény, mert azt nem tudják Tőled utólag sem elvenni. Megfosztani meg tudnak ezektől egy utólagos 3D-be nyúlással, ám ha kikerülsz a hatókörükből, akkor ezeket visszanyered. Az anyagi javak halmozása nem túl jó ötlet akkor, ha a következő valóságban nincs pénzed, mondjuk azért, mert bizonyos tudatkapukon csak így lehet értékelhető világokba jutni.